2011. szeptember 3., szombat

II.fejezet

 Ekkor a szép nagy,kék szemeimmel  ránéztem,megtöröltem az arcom,felültem,mert éreztem,hogy valami nagyon fontosat készül mondani a nagymamám.
 Érzéseim most sem csaptak be:
-Stefikém-kezdte az ő kedves,idős hangján,melyre kiskoromban mindig elaludtam-sokat készültem erre a napra,mindig tudtam,hogy eljön...
-De nagyi,mi történik velem?-kérdeztem hüppögve.
-Az egész évezredekkel ezelőtt kezdődött.Van a négy őselem a víz,a tűz, a föld és a levegő.Mindegyiknek van egy őre ,ők tartják fent a világ egyensúlyát.Édes anyád is egy volt közölük s mikor te megszülettél neki meg kellett halnia,mert egyszerre csak négy őrző élhet.Nos,ezeket a tárgyakat,azért hoztam fel,hogy kipróbáljuk,hogy te melyiket képviseled.
-És...mit kell velük tennem???
-Az elemedet érzed,majd tudni fogod...
 Letérdeltem a föld fölé hajoltam és koncentráltam.

1 megjegyzés:

  1. Nekem tetszik az alapötlet:D De próbálkozál hosszabb fejezetekkel esetleg avval hogy másik könyves blogokon népszerűsíted ezt. :)

    VálaszTörlés