A nevem Stefi.
Egy tizenhat éves átlagos lány vagyok,legalább is eddig a pillanatig...
Minden ott kezdődött,hogy anyukám meghalt mikor megszülettem.Anyukám ugyan is egy idomár volt,ami azt jelenti,hogy képes parancsolni az egyik őselemnek,de egyszer mindig csak négy idomár lehet s mikor meghal az egyik újra születik egy másik.Ez történt velem is,de én ezeket csak később tudtam meg...
A nagyanyámmal élek,mert apa képtelen volt a gyereknevelésre.
Sajnos a nagyi nem túl jó társaság,következő hónapban lesz kilencvennyolv éves,ez így érthető is.
Mást nem is nagyon tudok mondani magamról...
A tizenhatodik születésnapomon elmentem a barátaimmal egy velnes fürdőbe.Beszélgettünk,viccelődtünk,játszottunk egyszóval szórakoztunk.
Mikor az óra elütötte a delet,éppen labdáztunk.Kiugrottam a vízből,hogy jobban eltudjam dobni a labdát,éreztem,hogy valami furcsa dolog történik velem:a víz jött a kezem után,pedig nem csináltam semmit.Nem kellet sok idő s mindenki engem nézett.A barátaim is csak néztek,meg se szólaltak,ekkor egy mozdulattal kint is voltam a vízből.Úgy ahogy voltam (fürdőruhában) hazaszaladtam.Ez nem nagyon volt feltűnő július közepén,ráadásul csak öt percre laktam a strandtól.Berontottam a házba ,felrohantam az emeltre ,becsaptam az ajtót s csak sírtam-sírtam,magam sem tudom miért.
Egy órával késöbb az én kilencvennyolc éves nagymamám felállt a tólószékéből,megtöltött egy vödröt vízzel,egy cserepet földel s meggyújtott egy gyertyát.Feljött az emeletre letette ezeket a tárgyakat egymás mellé s leült az ágyamra...
